Babamese- mikortól és hogyan. Kell-e mesélni a babának?

Babamese- mikortól és hogyan?

Arra a kérdésre, meséljünk-e a pocaklakónak, az újszülöttnek és a pár hónapos kisbabának, a tudomány határozott igennel válaszol. A kicsi első találkozása a nyelvvel az édesanya hangja, amit már magzatként hall és egyre jobban ismer. Nem véletlen az anyanyelv kifejezés, hiszen a kicsi agya eleinte minden nyelv befogadasara alkalmas, és csak a nyelvi tapasztalatok hatására szűkül a nyelvi repertoárja az anyanyelv hangjai, szavai, dallamai felé.

Érdemes már a magzathoz, a nagyon kicsi babához is rendszeresen beszélni, ezt az édesan yák általában ösztönösen meg is teszik. Gyermekünk ilyenkor nyilván nem a történeteink tartalmára figyel, hanem a hangunkra, a mimikánkra, a beszéd dallamára és a köztünk lévő egyre erősebb kötődésre, kapcsolatra.Gyermekünk magába szívja az beszéd nem verbális elemeit, és ezáltal később ő is a nyelv aktív és kompetens használójává válhat.

lombikbook

A kezdeti időszakban, amikor a baba gügyög, gagyog, gyakorolja a hangadást és a kommunikációt, az édesanya ösztönesen magasabb hangon, rövidebb mondatokban, egyszerű szavakkal, lassabban beszél hozzá, ez az úgynevezett dajkanyelv. Ez a nyelv a picikhez szól, segíti figyelmüket a beszédre irányítani, a nagyobb, több éves óvodás, jól beszélő gyermeknek már nincs szüksége rá, sőt.

Nem szükséges könyvből mesélni a babának, hiszen nem a történet a lényeg ebben a korban, inkább mondjunk kis szösszeneteket. A legjobb, ha rendszeresen alkalmat teremtünk egy kis esti összebújásra, amikor összefoglaljuk a nap eseményeit a babának, merre jártunk, miket csináltunk.

anyubeteg-book

Ahogy cseperedik a gyermek, egyre fontosabbá válik a mesék tartalma. A legtöbb gyereknek lesz egy kedvenc meséje, amit újra és újra hallani akar, nem unja meg. Ennek hátterében a biztonságra való igénye és a kötődés áll: magabiztossággal tölti el, hogy tudja, mi következik a történetben, szeret összenevetni velünk huncutul vagy bele-beleszólni a mesébe.

A közös időtöltés, az együttlét a szülővel nagyon fontos, nem helyettesíti sem tévé, sem számítógép, az innen érkező beszéd a gyermek számára csak zaj. A televízió nem vár választ, nem reagál, nem interaktív. Ha nézünk is tévét, tegyük együtt, megengedve a gyermeknek hogy kérdezzen, és beszélgessünk a látottakról.

Közös meséléshez ajánljuk szerzőnk legújabb mesekönyvét, amelyet asszisztált reprodukciós eljárásokkal fogant gyermekek számára írt.Infók és rendelés:

http://anyubeteg.hu/lombikbaba-vagyok-mesekonyv

Árvai Nóra

pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szomatoterapeuta, szakíró

[contact-form-7 404 "Not Found"]