Mindent az asztmáról

Az asztma a légutak gyulladásos megbetegedése. A statisztikák szerint hazánkban minden 10. gyermek asztmás. Mit teheteünk a megelőzés érdekében, és hogyan kezelhető a már kialakult betegség? 

A jelenlegi tudásunk szertint az asztma két módon alakulhat ki, az egyik, a ritkább verzió, hogy a betegség a tüdő korai károsodásával függ össze, például koraszülöttség, méhen belüli vagy újszülöttkori fertőzések, gépi lélegeztetés, stb. Ennél gyakoribb, hogy az asztma allergiához társulva jelentkezik, a kiváltó oka számtalan dolog lehet, penészgomba, poratka, pollen, állatszőr vagy egyéb allergének.  A hajlamosító tényezők között szerepel az anyai dohányzás, koraszülöttség, passzív dohányzás, családi halmozódás, fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok, allergiás hajlam.

A diagnózis csecsemőkorban nehéz, mert ekkor a hörgőrendszer még szűkebb és minden megbetegedés könnyedén válhtat ki asztmához hasonló tüneteket: zihálást, romahokban jelentkező köhögést, szapora, nehezített légzést. Az édesanyák számára a tünetek ijesztőek lehetnek, de fontos, hogy nyugodtak maradjunk és a gyermek felé is ezt tudjuk sugározni. Csecsemőkorban és kisgyermekkorban a fiúk körében gyakoribb a megbetegedés, később ez a tendencia a lányok javára fordul meg. Aki csecsemőkorban allergiára hajlamos, később nagyobb eséllyes lesz asztmás, vagy ekcémás, ételallergiás.

Jellemző betegkarriert járhatnak be ezek a gyerekek, cse4csemőként allergiára hajlamosak, kisgyermekként ekcéma, tejallergia tüneteivel küzdenek, három éves kor körül gyakori náluk a savós középfülgyulladás, kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a klaszsikus szem kivrösödésével, viszketésével, orrfolyással jelentkező allergiás tünetek, ez az ún. “allergiás menetelés”, amelynek végső állomása lehet az asztmás megbetegedés.

asztma

Nagyon fontos, hogy a tüneteket fizikai aktivitás is kiválthatja, érdemes felfigyelnünk arra, ha gyermekünknél kerékpározás, futás, ugrándozás után köhögés szokott fellépni. Provokálhatja még a tünetek megjelenését a pszichés megterhelés, erős szagok, a dohányfüst, a hideg levegő és a párás-ködös időjárás is. Ahogy a tüdők fejlődnek, érnek, a megfelelő kezelés mellett iskoláskorra kinőhető az asztmára való hajlam, súlyos esetben viszont akár felnőttkorban is elkísérheti a beteget.

Hogy miképpen előzhetjük meg a betegség kialakulását vagy a tünetek súlyosbodását? Már várandósság alatt érdemes odafigyelmi, tudatos családtervezéssel készülni. Ha mindkét szülő allergiás, 60% az esélye, hogy utódjuk is örökli a hajlamot. Parlagfű-allergiás szülők időzíthetnek úgy, hogy gyermekük inkább a téli hónapokban szülessen, hogy minél később találkozzon először az esetleges allergénnel. Allergiára hajlamos gyermekünknek adhatunk kifejezetten ennek a korcsoportnak szánt probiotikumokat tartalmazó étrend kiegészítőt.

köhögés

Figyelni kell a várandósság alatti táplálkozásra is, az e-vitaminnal csökkenthető az asztma előfordulási esélye, a nagyob mennyiségű béta-karotin pedig az ekcéma előfordulását előzhetjük meg. A kisbaba táplálásában fontos, hogy legalább 6 hónapos koráig csak anyatejet kapjon, vagy ha ez nem megoldható, antiallergén tápszert. Terhesség alatti valamint a baba, kisgyermek melletti dohányzás elkerülendő.

Ha  a gyermekünk a betegség hatására sokat tartózkodott kórházban, fokozottan szorong, viselkedésében, magatartásában vagy iskolai teljesítményében változást tapasztalunk, vagy az intézményben kortársai piszkálódásának van kitéve, érdemes pszichológushoz fordulnunk, akinek a segítségével oldható a feszültség. Ennek követkeuztében az asztma tünetei is jobbra fordulhatnak.

Árvai Nóra

pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró

[contact-form-7 404 "Not Found"]