Baba-mama kötődés és felnőttkori hatásai

Az, hogy hogyan viselkedünk és hogyan érezzük magunkat egy párkapcsolatban, már kora gyerekkorban eldőlni látszik. Bowlby kötődésmodellje minden későbbi intim szeretetkapcsolatunk alapmodeljének a csecsemőként szüleink gondoskodása révén szerzett  tapasztalatainkat tekinti. Attól függően, hogy az anya mennyire reagált a gyermek igényeire szenzitíven és mennyire volt elérhető, válaszkész, kialakul bennünk egy kép arról, szerethetőek vagyunk-e és és mennyire számíthatunk a másikra.

Ez a munkamodell határozza meg az emberekhez való viszonyulásunkat, a világba és benne az emberekbe vetett bizalmunkat, barátságainkat, szerelmeinket. Automatikusan vezérli a párunkra irányuló gondolatainkat, érzéseinket és viselkedésünket is.

A gyermekkori tapasztalatok idegrendszeri szinten is bevésődnek, talajukon pedig három alapvető kötődési stílus alakulhat ki, ezek a következők:

1. Biztonságosan kötődő. 

A biztonságosan kötődő személy gyerekként azt tapasztalta meg, hogy az anya elérhető és válaszkész, érzékenyen reagál az igényeire, megetetei ha éhes, megfürdeti ha koszos, elaltatja ha álmos, megvigasztalja ha sír, megbízható, ott van, amikor szükség van rá, és ez arra tanít, hogy a világ alapvetően egy biztonságos hely, amelyben szeretve és tartva vagyunk.

Ők azok, akik könnyedén, örömtelien alakítanak ki kapcsolatokat, nem tartanak az elköteleződéstől, kölcsönösséget, bizalmat, odaadást élnek meg a párkapcsolaton belül, jól érzik magukat és stabil kapcsolatok jellemzik őket. A szexualitást élvezik, egészséges, örömteli szexuális életet élnek.

2. Szorongó kötődő. 

A szorongó kötődő élete első éveiben azt tanulta meg, hogy ahhoz, hogy igényei ki legyenek elégítve, nagyon hangosan és sokáig kell sírni. Az egyébként elérhetetlen, vagy hektikusan elérhető anya vágyott figyelméért és törődéséért a gyerek mindent megtesz, de emiatt a bizonytalanság miatt folyamatos stressznek van kitéve, és ez az emelkedett izgalmi szint kondicionálódik benne.

A szorongó kötődésűek erős késztetést éreznek arra, hogy közel kerüljenek a párjukhoz, ugyanakkor félnek is az elutasítástól. A szexualitást szeretik, a szeretet kifejezésének eszközeként élik meg, számukra  a szex a biztonság, a szeretettség érzése miatt fontos. Szeretetéhségük már-már túlzó, gyakran küzdenek féltékenységgel,emiatt a kapcsolatban sok konflitkus alakulhat ki.

3. Elkerülő kötődő

Az elkerülő kötődő szintén az elérhetetlen, nem válaszkész anya “terméke”, csak ő már nem is harcol a figyelemért, feladta. Tapasztalatai mentén arra a következtetésre jutott, hogy  a világban senki másra nem számíthat, csak saját magára. Igyekszik távolo tartani magától az érzelmeket, nehogy újra csalódnia kelljen.

Ők nem élvezik, ha érzelmileg közel kerülnek a másikhoz, félnek az intimitástól, emiatt kevésbé kötődnek, ragaszkodnak, a szakítás is kevésbé viseli meg őket. A szexualitás számukra sokszor érzelmektől mentes aktus csupán, vagy  a manipuláció eszköze.

A kötődési stílusok megváltoztathatósága gyakran képezi szakmai vita tárgyát, a legújabb nézet feltételez némi rugalmasságot, amely szerint a kora gyerekkori tapasztalatok által meghatározott mintázat az új kapcsolatokban szerzett pozitív élmények hatására változhat, és pszichológiai vezetéssel ennek az esélye tovább növelhető.

Árvai Nóra

pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró. coach

Bejelentkezés konzultációra ITT