Középidős vetélések hátterében: mindent a méhsövényről

A meddőségi kivizsgálás során a méh ellenőrzésekor a leggyakrabban felfedezett térszűkítő jelenség a méhsövény. Ez az eltérés a méh kialakulásakor jön létre, egyfaja fejlődési rendellenességnek tekinthető. Mértéke az egészen minimálistól a méhet teljesen kettéosztó nagyságúig terjedhet- maga az elnevezés is innen származik. A méhsövény rontja a teherbe esés esélyét és növeli a várandósság során a vetélés kockázatát. A fokozott vetélési kockázat oka az, hogy az embrió hiába képes ugyan a beágyazódásra,  megfelelően növekedni már nagy valószínűséggel nem tud, hiszen a méh rendellenes alakú, nem tud kellőképpen tágulni. 

Az embrió a fogantatása utáni nyolcadik hétig azonosan fejlődik, legyen hím- vagy nőnemű, ez igaz a húgy- és ivarszervekre is. Ezt követően hormonhatásra (tesztoszteron) a fiú magzatokban ún. Wolff-csövek, a lánymagzatokiban pedig tesztoszteronhatás hiánya miatt Müller-csövek alakulnak ki. ezekből fejlődnek nki a belső nemi szervek. Nők esetében a két cső egymáshoz közel kerül, összeolvadnak és eltűnik az egymás felé eső faluk. Ha azonban a fejlődés bármilyen okból zavart szenved, a csövek egyesülése elmarad vagy csak részlegesen történik meg. Attól függően, hogy a Müller-csövek összeolvadása mikor és milyen mértékben károsodott, különböző súlyosságú eltérések jöhetnek létre. A méh közepén egy részleges vagy teljes sövény helyezkedhet el, ami a még teljes vagy részleges kettéosztottságához vezet.

Azokban az esetekben, amikor a terhesség középidejében következik be a vetélés, esetleg ez kétszer vagy többször ismétlődik, mindenféleképpen gondolni kell erre az elváltozásra. Nem elképzelhetetlen, hogy akár részleges, akár teljes sövény esetén ki lehet hordani a terhességet, de jóval nagyobb az esély a komplikációkra, hiszen kisebb helyen kell fejlődnie a magzatnak, nem tud kellőképpen tágulni a méh, nagyobb a baba fekvési- és tartási rendellenességeinek esélye, a lepény  könnyebben tapad meg rossz helyen, gyakoribb a koraszülés is.

Sajnos a méhsövény nem mindig mutatható ki egyszerű ultrahangos vizsgálattal, így ha a gyanú felmerül, hiszteroszkópos kisműtétet szoktak javasolni. Ez a méh tükrözését jelenti, amely során a hüvelyen és a méhnyakcsatornán keresztül száloptikás kamerát vezetnek a gázzal vagy folyadékkal kitágított méhbe. Egyszerre diagnosztikus és terápiás is a beavatkozás, hiszen a méh ürege és a nyálkahártya vizsgálata után a sövényt is ki tudják irtani egy füst alatt. Ha a terhesség során derül fény a sövény jelenlétére, orvosilag már nem lehet tenni semmit,  az anyának kímélnie kell magát, odafigyelni, és tisztában kell lenni a fokozott kockázatokkal. Pszichológus, perinatális szaktanácsadó rendelőnkben tudunk segíteni a fokozott szorongás olodásában és pozitív szuggesztiós technikák elsajátításával segítheünk a babának.  Koraszülésre számítva előfordul, hogy a baba tüdejének érését szteroidokkal segítik. A kihordott terhesség után a méh regenerálódása a szokott 6 hétnél jóval tovább  tarthat.

Árvai Nóra

krónikus nőbetegeket segítő pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró, jógaterapeuta

[contact-form-7 404 "Not Found"]