Az ADHD, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma három tüneten keresztül érinti a gyermek viselkedését, ezek a figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás. A szindrómának két altípusa van, az egyik a figyelemzavaros altípus,amelynek  BNO szerinti diagnózisához a figyelmetlenség 9 kritériumából 6 kell, hogy  megfigyelhető legyen. és  a tüneteknek minimum hat hónapig fent kell állniuk. A másik típus a hiperaktív-impulzív altípus, itt ugyanez a helyzet, csak a hiperaktivitás-impulzivitás kritériumaiból kell legyen 6 megfigyelhető legalább 6 hónapig. A fiúknál inkább ez utóbbi típus figyelhető meg, s mivel ezek a tünetek feltűnőbbek, mintegy hatszor annyi fiú kap ADHD diagnózist, mint lány.

Létezik úgynevezett kombinált típus is, ahol minkét tünetegyütes észlelhető, és a viselkedés a gyermek életkori szintjének nem felel meg. Vannak ugyanis olyan életkorok, amelyben természetes a figyelmetlenség megjelenése, régebben ezért 7, ma már 12 éves kor alatt kell tüneteket mutatni, hogy az ADHD  diagnosztizálható legyen.

A szindróma jellemzóje, hogy legalább két életterületen zavart okoz, ez általában az iskola és az otthon. A gyermek figyelme könnyen elterelődik, nem megtartható, iskolai eredménye leromlik úgy, hogy ez intellektuális képességei nem magyarázzák, nem tud koncentrálni, nem emlékszik a részletekre, és általános feledékenység is megfigyelhető.

A hiperaktív-impulzív típus állandóan izeg-mozog, nem tud megülni egy helyben, babrál, sokat beszél, nem tudja kivárni a kérdés végét a válaszadással, szeleburdinak tartja a környezete.

Az ADHD gyakran társul más zavarokkal, pl. tanulási zavarral, diszlexiával, diszkalkuliával, járulékos zavarként tic-zavar, akaratlan mozgások is megjelenhetnek. Szélsőséges esetben viselkedészavar, szerhasználat nagyob esélye és depresszió is fenyegetheti a nem kezelt ADHD-s gyermekeket.

Úgy tűnik, az ADHD okai biológiai okok: rendellenes agyi működés áll a tünetek hátterében, amely a homloklebenyt érinti. Az agyi rendellenes működés okai nem tisztázottak. Grenetikai faktorok meghatásoróak lehetnek, mert családi hajlamot, öröklődést már kimutattak a kutatások. Jelentős szerepet játszanak még a várandósság és a szülés alatt a gyermeket érő ingerek és tapasztalatok, pl. anyai szerhasználat, koraszülés, oxigénhiányos állapot, stb.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az okok biológiaiak, tehát a környezet attribúcióinak ellenére a gyerek nem szándékosan rossz vagy rosszalkodik, sőt, a  tünetektől és annak szociális következményeitől gyakran maga is szenved.

A cikksorozatunk 2. részében az ADHD kezelési lehetőségeiről lesz szó.

Árvai Nóra

pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró

www.noraarvai.com

www.noraarvai.com